-Jun Woo?-ismétli meg ledöbbenve RapMonster. Tae enyhén biccent,mire a leader kifakad.-Mégis mi a fasz köze a menedzserüknek hozzánk?!
A reakciója teljesen jogos. Két nap telt el azóta,s most kerültünk abba az állapotba Rinievel,hogy valamilyen szinten beszélni tudjunk a történtekről.Így hát össszegyűltünk a nappaliban,s most értetlenül állunk az események előtt.
-Az biztos,hogy az ő és az Exo keze van a dologban.-összegzi Jin,majd újabb kérdést vet fel:-De mégis,honnan tudtak a lányokról?
-Gondolom megfigyeltek minket...-feleli bizonytalanul J-Hope.
-Rohadt jó.-túr a hajába Jimin.-Tehát...azt mondtátok,hogy infókat akartak rólunk.-néz felénk,mi pedig megerősítőleg bólintunk barátnőmmel.-Akkor most mi legyen? Ha képesek voltak ezeket megtenni Rinnel és JungGival,akkor nagyon nagy gázban vagyunk,mert nem fognak leállni.
-Fogalmam sincs...-sóhajt NamJoon gondterhelten.-Egyenlőre senki sem menjen ki a házból amíg nem találunk megoldást...Beszéltem a Főnökkel-a saját menedzserükre céloz-,azt mondta próbáljunk itthon,ha a sajtó furcsállni kezdene valamit majd ő intézi,és járt a rendőrségen is...-a fotelek felé fordul,ahol Kook és Rin,valamint Tae és én ücsörgünk.-Értetek pedig holnap el fog jönni,elvisz,s el kell mesélnetek mindent.-jelentőségteljesen a fiúkra pillant s tudom,mit is akar jelezni:fel kell készíteniük arra,hogy a "minden"-be az is beletartozik,amit Sehun és Baekhyun műveltek. Erről eddig nekik sem voltunk képesek beszélni.
Rábólintunk,így a gyűlést befejezettnek nyilvánítva felbomlik a csapat,s mindenki összezavarodva megindul a saját szobájába,a legidősebb tag pedig a konyhába megy vacsorát készíteni.
-Jól vagy?-kérdi Tae,miután bezárja maga mögött az ajtót. Hátradőlök az ágyon és felsóhajtok.
-Azt hiszem.-sütöm le tekintetem,ahogy leül;kezét nyújtja és felhúz maga mellé. Kezdem úgy érezni,hogy talán tényleg viszonozza az érzéseimet. Megérzem,ahogy puha keze az enyémre simít és felnézek szemeibe. Sötét íriszében tisztán kivehető az aggódás. Halványan elmosolyodom.-Jól vagyok.
-Nem lesz semmi baj.-feleli figyelmen kívül hagyva az előbbi mondatomat. Jó,ő könnyedén átlát rajtam.
-Tu...-folytatnám,de nem engedi,hogy normálisan válaszoljak:ajkaival kényszerít hallgatásra. Meglepődöm,de azonnal viszonzom. Lágyan becézgetni kezdi ajkaimat,közben megsimítom hátát. Épp tarkómra futtatva kezét mélyítené el a csókunkat,mikor a nyitódó ajtó félbeszakítja.
-Ejj-ejj,ha jól emlékszem,ez a második alkalom,hogy ilyesmi állapotban nyitok rátok a vacsi miatt.-vigyorodik el Suga,amint rákvörös fejemre pillant.
Az étkezést feszült,néma csendben töltjük el,de ezen senki sem csodálkozik;mindenki elvan a maga gondolataival. Tekintetem néha összeakad Riniével,s ugyanazt a leplezni próbált félelmet olvasom ki belőle. Ő is aggódik a holnap miatt. Nem tudom képes leszek e beszélni ott,ha még Tae előtt sem voltam elég erős hozzá. Csendben elmosogatom a tányérokat J-Hope segítségével,majd Tae után az emeletre megyek. Épp pólójától szabadul meg mikor a szobájába érek,így meztelen felsőtestének hatására elpirulva állok meg az ajtóban.
-Nyugi,csak zuhanyozni megyek.-ereszt meg egy halvány mosolyt és felkap egy törölközőt a vállára.
-R-rendben.-ülök le az ágy szélére zavartan. Miután összeszedi a szükséges cuccait megáll előttem.
-Ígérd meg,hogy nem tűnsz el mire visszajövök.-harapdálja ajkát idegesen,mire mosolyogva megrázom fejemet.
-Úgy lesz.-megnyugodva bólint egyet,s nagy nehezen magamra hagy. Egy darabig csak bámulok az ölembe,a gondolataim természetesen Jun Woo,az Exo,Rin,és Tae körül forognak;végül nagyot ásítva elnyújtózom az ágyon. Azóta sem tudtam rendesen aludni,így néhány másodperc alatt lehunyom egyre csak nehezedő szemhéjamat...s újból szembe találom magam azzal a rémálommal,amelytől a BaekHyunnal való "találkozásom" óta próbálok megszabadulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése