Narancsos TaeTae

A forró víz frissítően hat a bőrömre, s azonnal ellazulok; halkan dudorászom. Aztán az ajtó hirtelen kivágódik, és TaeHyung lépked be. Kezeimet magam elé rántom, próbálom takarni a testemet.
Mi a...?
Rám néz, szélesen elvigyorodik, majd szép lassan nekiáll vetkőzni.
- Hahó, nem tűnik fel, hogy most én fürdök?- kérdezem hitetlenül felnevetve.
- De hát fáradt vagyok. Úgyhogy gondoltam gyorsan csatlakozom, aztán alszom. – mereszt ártatlan kölyökkutya szemeket, s egy sunyi mosollyal belép mellém a zuhanyfülkébe. A feltűzött hajamból kilóg egy-két kósza tincs, ezeket a fülem mögé igazítja. Végigsimít az arcomon, szemei csak úgy égnek a vágytól.
- Gyönyörű vagy. - suttogja.
Ajkai másodperceken belül az enyéimet kezdik becézgetni, aztán egyre mohóbbá válik. Én is kapcsolok, és rendesen belemelegedünk a mutatványba. Megtapintom tökéletesen kidolgozott felsőtestét, s érzem, ahogy az izmai megfeszülnek az érintés élvezetétől. Halványan belemosolygok a csókba, mire kezét a derekamra teszi. Beletúrok a hajába, végül levegő hiányában szétválunk.
- Azt hiszem, valakinek meg kell mosnia a hátadat...- vigyorog pimaszul.

Ujjpercei lágyan simogatják a bőrömet, a narancsos tusfürdő illata betölti a fürdőszoba egészét. Leöblít, majd kezei ismét a derekam felé vándorolnak. Hátulról átölel, aztán végtelenül gyengéden beleharap a fülembe.
- Most én jövök.

Halkan felsóhajt, amint kezeimet végighúzom a hátán, megborzong az élvezettől. Aztán csendben figyelem, ahogy megmossa a haját, bár legszívesebben ezt is én csinálnám helyette. Közben néha-néha felém pillant, tekintetét megigézve rám emeli.
- Nem tudok betelni a látvánnyal. – mondja, miután elzárja a csapot. - Gyakrabban csinálhatnánk ilyet. – kacsint.

Magamra tekerem a törölközőt és odalépek hozzá. Megsimítom mellkasát, mire halkan felnyög és elmosolyodik. Lágy csókot lehelek az ajkaira.
- Odabent leszek. –suttogom sejtelmesen, majd kimegyek és bezárom magam mögött az ajtót.

Csendben lépkedek végig a folyosón, s a háló felé menet kiengedem a hajamat. Belépek a szobába, a törölközőt pedig az ágy szélére hajítom.

Sötét van. Már percek óta fekszem így egyedül, mikor végre megérzem a mellém ereszkedő testet. V kezeivel átkarol, ajkai mohón tépik a számat.
- Fáradt vagy, mi? – mormolom tréfásan.
- Van, ami fontosabb az alvásnál. –feleli huncutul és pimasz módon belemarkol a fenekembe.
- Hé!- szidom le rögtön nevetve,s átirányítom a derekamra. Egy pillanattal később a karjaiba zár.
- Tudom-tudom. Várok. Rád akár egy életen át. – suttogja csukott szemekkel és belepuszil a hajamba.
- Köszönöm. –suttogom áhítattal és végigsimítok a mellkasán, mire ismét kellemesen beleborzong az érintésembe.

Pár perc elteltével nagyot ásít.
- Te tényleg fáradt lehetsz. – ámulok el. –Akkor aludjunk. – mosolygok,s lágy csókkal kívánok szép álmokat;amit szenvedélyesen viszonoz.
- Jó éjt. –suttogja a fülembe. Szemhéjaim lassan lecsukódnak, s elnyom az álom... itt, Szöülban, életem szerelmének karjaiban.