2015. június 26., péntek

No More Dream 2.: Prológus

A nap már lefelé hajlóban van,mikor a kisbusszal átlépjük Szöül határát. Az ablakon nézelődök ki álmosan pislogva,TaeHyung fejét a vállamra hajtva szuszog.

Három héten keresztül megállás nélkül dolgoztak:koncertek,autogramosztások,interjúk végeláthatatlan sora várta őket,ám ők fáradhatatlanul a legjobbat adták a rajongóknak. Mikor az ember online nézi vissza egy-egy fellépésüket az idoloknak,sohasem fogja átérezni azt a mennyiségű előkészületet és munkát,ami mögöttük van. Így,hogy Rinievel mindenhol velük tarthattunk,szemtanúi lehettünk a valóságnak.
Napról napra jobban tisztelem ezt a 7 srácot. Nem számít,hogy tizedjére énekelték és táncolták végig a két,két és fél órás koncerteket,a közönség erejéből táplálkozva minden alkalommal szinte euforikus hangulatot teremtettek és tartottak szinten egész végig. Négy szabadnapot kaptak,amit meg ránk áldoztak be,ezért hihetetlenül hálás is vagyok. A városokat jártuk-ők kisebb inkognitóban,ami eleinte furcsa volt,de aztán hozzászoktunk-,oda mentünk ahova mi szerettük volna Rinievel,és nagyon jól éreztük magunkat. A legemlékezetesebb pillanatok közé tartozik,amikor Taevel kézen fogva néztük végig a naplementét a tengerparton;vagy mikor J-Hope egymaga megevett 5 gombóc fagylaltot,ám az utolsót röhögés közben magára borította,ezért gyorsan keresnünk kellett egy boltot ahol vett egy új pólót,azzal a felkiáltással,hogy "amúgy is szeretett volna".

JungKook és Rin elosztott fülessel hallgatnak valamit éppen a mögöttünk lévő két ülésen,Suga a fejhallgatójával elszigetelte magát és ír valamit,Jin egy twitter bejegyzésen ügyködik,J-Hope és Jimin ebben próbálják megakadályozni folyamatos poénkodés mellett,RapMon pedig a kormány mögött ülő sofőrrel elegyedik szóba.
-Még bő egy óra.-mosolyog hátra a leader,mire visszasuttogok egy "rendben"-t,hogy TaeTaet ne ébresszem fel;bár a két poéngyáros hangos röhögcsélése mellett nem valószínű,hogy én zavarom meg az álmát.
NamJoon a társaságon boldog fáradtságot takaró tekintetével elidőzik egy ideig,majd lassan visszafordul az úthoz,hangja váratlanul harsan fel.
-Fékezz!-ordítja a sofőrünknek aki megpillantja a velünk szemben érkező bizonytalan mozgású,de eszeveszett sebességgel közeledő kamiont. Tae felriad és értetlenül pislog körbe,Kook kicsatolja az övét és védelmezőn átöleli Rint,karjával oltalmazva testét ahol tudja.
Oldalra rántja a kormányt,aztán kezdetét veszi az,amire senki sem gondolt életünk legjobb utazásáról hazafele tartva.


-Anyuuu!Anyu,anyu!-rohan a kisfiú az ablakpárkányról lemászva át a fél házon,majd fel az emeletre,a szüleihez.
-MinJae,ezerszer megmondtam hogy ne szaladgálj,mert bajod esik.-dohog a fiatal,szép nő,ám arcvonásai ellágyulnak a gyermeke megszeppent tekintetére nézve.
-Cs-csak szólni akartam,hogy itt a postás bácsi.-biggyeszti le ajkait az alig néhány éves csöppség,
-Rendben kincsem.-simít puha arcára édesanyja,mire az újra felderül és kérlelni kezdi.
-Felolvasod nekem az újságot? Ugye felolvasod?
-Hát persze.-kézen fogva sétálnak ki a kertbe,a keskeny kis úton át a postaládához,majd a napilapot maga elé terítve a nő helyet foglal a nappaliban,a fiúcska elhelyezkedik az ölében és izgatottan nézegetni kezdi a fekete-fehér kis illusztrációkat,ami néhány cikkhez tartozik. Tekintete megállapodik az egyik ilyennél:a képen egy,a jobb oldalán felismerhetetlenségig roncsolódott kisbusz látható,meg egy rendőrségi szalag a sérült szalagkorláton elhelyezve.
-Ez mi,mami?-néz fel kerek szemeivel édesanyjára,aki szemével végigfutja a szalagcímet és a cikket,majd elkomorodott tekintettel rakja le maga mellé az olvasnivalót.
-Inkább menjünk játszani,vagy nézzünk mesét.-ajánlja lassan elmosolyogva,MinJae pedig,némi vonakodással,de előreszalad az emeletre,hogy a szobájában legóvárat építsenek.
Mikor alakja eltűnik a lépcsőfordulóban,édesanyja újra kezébe veszi az újságot. Pár percig elmélyedve olvassa a lapot,száját fokozatosan elhúzva.
"Frontális ütközés történt két nappal ezelőtt,a Szöülba vezető déli főúton. Egy kamionsofőr elaludt útközben,s nekiütközött a városba tartó kisbusznak. A kisebb jármű vezetője a helyszínen elhunyt,számítások szerint még el tudta rántani a kormányt,így népszerű utasai közül néhányan karcolásokkal megúszták. A Bangtan Boys csapata,melynek tagjai és két hölgy benne tartózkodtak,az eset után közleményt adott ki. Eszerint ők könnyebben sérültek,a maknae keze és a leader lába eltört,de komolyabb probléma nem adódott. Ellenben,meg nem erősített források szerint a lányokat jelenleg is az intenzív osztályon ápolják és állapotuk kétséges. A BTS menedzsere egyenlőre nem nyilatkozott velük kapcsolatban,de reméljük,hamarosan felépülnek."
-Anyaaaa!-harsan az élénk gyerekhang az emeletről,mire összerezzen,az újságot a kukába dobja majd a hírről meg is feledkezve elindul az emeletre,hogy egészen vacsoráig segítsen kisfiának megépíteni a Big Ben pontos mását a játékkockáiból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése