2015. június 25., csütörtök

No More Dream 20.fejezet 3.rész (1.évad VÉGE)

-Mit csinálsz?-érzem meg a körém fonódó karokat,mire elmosolyodom és megfordulok Tae ölelésében.
-Csak leellenőriztem a cuccokat. Hogy ment a próba?-kérdezem miközben lábujjhegyre emelkedve üdvözlő csókot lehelek ajkaira.
-Rendesen kifárasztottak és az egészet átismételtük,de készen állunk. Három hét,és tízszer lenyomhatjuk a műsort. Jól hangzik.-vigyorog jellegzetesen.
-Értem...Ettél valamit?-érdeklődve figyelek válaszára miután behúzom a bőröndöm cipzárját és a fal mellé állítom. Indulásra kész.
-Persze,rendeltünk kaját.-puszil hajamba majd vállára kapja az általam kikészített törölközőt.-Mindjárt jövök,addig nehogy elaludj.-vigyorog majd az ajtó felé indul.
Biccentek és megvárom míg kimegy,majd sóhajtva nekiállok megágyazni. Ugyan hogy tudnék most aludni? Annyira izgulok a holnap miatt,hogy kezem-lábam remeg;nem valószínű hogy gyorsan elnyom majd az álom.
Mivel én már korábban voltam fürödni és a hálóingem is átvettem,leülök a franciaágyunk szélére az éjjeliszekrényem mellé,és egy oldalra simítva a sebemet kezdem vizslatni. A keletkezése napján még le tudtam fertőtleníteni,de a szerencsétlen helye miatt kötést nem sikerült készítenem rá. Most már azonban gyógyulófélben van,remélem az utazás miatt sem fog jobban fájni. Még mindig hihetetlen számomra,hogy velük tarthatunk a turné minden egyes állomásán,és minden programra elkísérhetjük őket Rinievel. Bár az egészséges aggódás érzete bennem van,már nagyon várom.
Összerezzenek az ajtó nyitódására,de azonnal megnyugszom mikor legjobb barátnőm arca bukkan fel. Nem szeretem ha Tae látja a sebet. Gyorsan helyére igazítom a hajamat majd Rin felé fordulok.
-Kezd rossz előérzetem lenni.-ül le mellém gondterhelt arccal és segélykérőn néz rám.
-A turnéról?-pislogok rá meglepetten,mire bólint egyet és felsóhajt.
-Iszonyatosan örülök,hogy Kookie mellett lehetek és nem lesz 3 teljes hétig távol tőlem,de valahogy...az ösztöneim rosszat súgnak.
-Ne aggódj.-vágom rá halványan mosolyogva.-Nem eshet bajuk,vigyázni fognak rájuk.
-Ühümm.-feleli,de látom,hogy nem sikerült megnyugtatnom.
-Inkább mesélj,mi volt veletek tegnap?-eyesmileolok huncutan.-Egész délelőtt ki voltál pirulva és ok nélkül mosolyogtál. Amikor Kook hazajött teljesen elvörösödtél,pedig csak megláttad.-bököm oldalba kíváncsian.
-Izé...-vigyorodik el és zavarában ujjait kezdi tördelni.-Kook meglepett az este,és csinált egy forró fürdőt kettőnknek.-harapja be és arcát enyhe pír kezdi színezni.
-Hogy miii?-tátom el a számat és arcomhoz kapom kezeimet.-Na és mesélj,mi volt?!
-Semmi...olyasmi.-forgatja szemeit zavartan nevetgélve.-Nagyon figyelmes volt és huhh...pont mint a filmekben. Még rózsaszirmokkal meg gyertyákkal is körberakta a fürdőt.
-Juuuj.-vigyorgok,mint a tejbetök.
-Na de most megyek is,még nem fejeztem be a készülődést.-pattan fel immár mosolyogva és kiviharzik a szobából. Jól esik látni,hogy a maknae ilyen törődő vele. Egyértelműen összeillenek,és JK,csakúgy mint TaeHyung,bőven bizonyította az érzéseit.
Eleinte túl idillinek tűnt minden,hogy pont belénk szeressenek a gyönyörű millió meg egy idollány helyett,de mostanra nem maradtak kétségeim,inkább csak boldog értetlenség. Így belegondolva,Taenek is biztosan vannak tervei,olyasmik,mint Kooknak tegnap. De tudja,hogy még én még nem állok készen ilyesmire,legalábbis a megismerkedésünk óta nem volt időm ilyesmin agyalni. Eddig csak az érzésemet sikerült letisztáznom magamban.
~
Másnap hajnalban már a reptéren ácsorogtunk,és a menetrendet böngészve kerestük a nekünk szánt gépet,ami a BigHit tulajdonát képzi. Hobeom már tegnap elutazott a hátramaradt dolgokat is elintézni,hogy az érkezésünkkor már minden simán menjen.
A becsekkolás után nem sokkal fel is ülünk a járműre,s a felszállásig sincs már sok hátra. Az általános biztonsági útmutatás után,amelyet egy fiatal koreai légiutas kísérő tart nekünk. A pilóta bejelenti az indulást,én pedig kezemet a mellettem ülő Tae kezére simítom,és boldogan nézek végig a kis társaságunkon.
Életem legjobb döntése volt elmenni arra a koncertre. Megismertem életem szerelmét,6 fiút akikre testvéreimként tekintek,másokat,akiket nyugodtan a bizalmamba fogadhatok,és grátiszban mindezt a legjobb barátnőm oldalán.
A gép emelkedni kezd,és J-Hope izgatott jajgatása sem zavar meg abban,hogy a felkelő nap első sugarait figyelhessem az apró ablakon keresztül. Érzem,ahogy Tae ujjai szorosabban kulcsolódnak az enyéimre,és ott,életem legizgalmasabbnak ígérkező utazásának kezdetén kívántam először teljes szívemből,hogy örökké tartson a pillanat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése